A Szigetközi Quasimodó nyomában
A harmadik évezred hajnalán, egy verőfényes, április végi szombatra nagy hirtelen kitaláltunk magunknak egy vidám hangulatú kerekezést kék ég alatt, zöld fák között. Quasimodo nézéssel...
Sörömön innen, sütiden túl
Amidőn két hím megalapította a Biciklis Kanok (BiKa), titkon sörivó és sütizabáló egyletet, egy lusta illatú áprilisi vasárnapon úgy döntöttek, hogy itt van az ideje az első rendes tekerésnek.
A Sütik Ura, avagy a bosnyák Szarajemán
Oda és vissza. Három hobbit kalandjai a Megyéből a Végzet Városába (a végzetről Ferenc Ferdinánd mesél majd többet az égi péknél). Sárkány nem volt, birkák viszont igen. Finoman átsütve. Nyárson.
Egy legénybúcsú a Jobbikból
Megesik olykor, hogy a féktelen szabadságvágyat elnyomják az igaz férfiakban is az evolúciós ösztönök. Ilyenkor párt választanak és titkon remélik, hogy olcsóbb lesz a szex, de persze ennél nagyobbat nem is tévedhetnének... A nász előtt ezért isznak még egy-két pohárral.
Birkab@szó visszatér – és nem adja fel…
Egyszer volt, hol nem volt, talán még a zóperencijás tengeren is túl, hol rózsaszín Christina Aguilera-szörnyek népesítették be a vidéket, hol békés birkák legelésztek, jött, látott, s győzött egy Habba-szerű lény...
A Schneeberg meghódítása
Olyan nincs, hogy nincs! Akkor van! Ennek szellemében nem törődtünk bele az előző évi sikertelen csúcstámadásba, s ezúttal tényleg megmásztuk a Schneeberget. Sötét úrral, rohadt lábbal, vércsigákkal, strigojokkal és persze az elmaradhatatlan rózsaszín köddel.
Kenutúra Doborgazon III.
Az Úr 2006-ban is megteremtette a múló évek során hagyománnyá váló dunai kenutúra feltételeit. Halld hát vándor, hiteles történetét a vén Európa folyói öregapjának, s a világűr meghódításának! Burokirra fel!
Az egyik éntől a másik neked – versek szabadon
Az itt olvasható versek egy éretlen kamasz és egy fiatal felnőtt gondolatait, mardosó vagy éppen sugárzó érzéseit, naivitását, látomásait, vágyait és minden más egyebét tartalmazzák, ami ezekben a korszakokban kavarog az emberben.
A valagam partján – kultúrversek
Van az úgy... és tényleg van. Eme versekben mocskos rímek hangzanak el, olvasásukat senkinek sem ajánljuk. Már ugye, ha normális. Ifjúkori elmerothasztások, csapongó gondolatok, mik elkészültek valahára, világvége valagára.
Olajkirály
Ezerkilencszáznyolcvan-valahány, igaz sem volt talán. Képek, pillanatok, benyomások és érzések, amelyek kitörölhetetlenekké válnak. Ez csak később derül ki, de az idő itt nem számít. Annál inkább az ember, és talán az a kicsi, kuporgó másik.